Minden ipari forradalom azon alapult, hogy a gyártási folyamatot gyökeresen más módon közelítették meg az előzőekhez képest. A negyedik ipari forradalom már megkezdődött, és a mozgatórugója a Tárgyak Internete (IoT), más néven a Minden Internete (IoE). A változások nem csak a gyárakra és az iparra terjed ki – ez egy olyan tendencia, amely az élet minden területére hatással lesz, hatással van.

Mindenhol jelen lévő mikroszkopikus számítási rendszerek és érzékelők. Kommunikáció, gyakran vezeték nélkül csatlakoztatva a felhő alapú adatközpontokhoz. A gépek működésének ellenőrzése intelligens gyárakban, a házak hőmérsékletének ellenőrzése, önvezető járművek vezetése vagy a gyalogos átkelők őrzése forgalmas kereszteződésnél, valamint a közúti forgalom és a légkör állapotának ellenőrzése tartozik ennek égisze alá. Vajon az így felvezetett tárgyak internete a jövő kiszínezett jövőképe csupán egy távoli, nem túl ködös jövőben vagy valódi nagy változások szökőárja amely már útban is van felénk?

Csillagászati ​​számok
A Big Data rendszerek működésének kulcskérdése a bemeneti adatok. Ha a Big Data rendszer nincs megfelelő adattal ellátva, akkor alacsony minőségű kimenő eredményt kapnunk. Az értékes business insight (üzleti betekintés) helyett csak információs zajt fogunk kapni. Ezen a ponton fontos feltenni azt a kérdést magunknak – honnan vegyük a bemeneti adatokat, hol találhatóak? Erre a kérdésre a válasz meglehetősen komplex.

Először is, az operatív tevékenységek szempontjából értékes adatok néha “be vannak szőve” azokba a szervezetekbe is, amelyek – nyilvánvalóan – nem rendelkeznek jelentős adatkészlettel.

Vegyünk egy valódi példát egy amerikai nagyvárosból, ahol három kórház található – melyek a növekvő költségek problémájával küzdenek. A betegek zárójelentései, valamint a rendőrségtől származó bűncselekményekről és a balesetekről szóló információk elemzése, illetve a helyszín figyelembevétele feltárt egy szabályszerűséget. Az adatokat a kórházak költségeivel összehasonlítva arra jutottak, hogy a költségek 80%-át a lakosok 13%-a generálja. Maga az információ végül nyilvánvalónak tűnik, hiszen a Pareto-elv szinte mindenhol működik – ami egészen különleges volt ebben a kérdésben az a terület pontos elhelyezkedésének meghatározása, ahol az ilyen (kórházi kezelést generáló) emberek koncentrációja a legnagyobb.

Semmi sem rögzíti úgy az események skáláját, jobban, mint a számok. Gartner elemzései szerint már a 2020-ban a tárgyak internetének (IoT – Internet of Things) a hálózata – amelyet sokan még mindig technológiai újdonságnak tartanak – 20 milliárd eszközt alkot majd.
Ha úgy gondoljuk, hogy ez nem vonatkozik ránk, számoljuk össze a házunkban lévő összes eszközt. A gyártók legújabb ajánlataiban szinte minden eszközt csatlakoztathatunk az otthoni hálózathoz – az izzólámpáktól kezdve a porszívókon és mosógépeken át a vízforralókig és hűtőszekrényekig. Nem is beszélve a hőmérséklet-érzékelőkről és a termosztátokról, valamint a riasztóberendezésekről. Mindez része az IoT világának.
Gartner szerint mindössze két év múlva az IoT hálózatban hatmilliárd eszközt fognak felhasználni az üzleti, tudományos, egészségügyi és adminisztrációs hatékonyság növelésére. Ezek az eszközök 35 ZB (zetabájt) és 45 ZB közötti adatot generálnak majd évente. Emlékeztetőül, egy zetabájt egy trillió bájt (1021).

Ezen információk megismerése lehetővé tette a sürgősségi szolgáltatások jobb átszervezését, további proaktív intézkedések bevezetését, amelyek hozzájárultak az egész városban az orvosi ellátás költségeinek jelentős csökkenéséhez.

Egy másik, nem egyértelmű példa a város által nyújtott alkalmazás használata az utak minőségének javítására. A telefonon az alkalmazást futtató felhasználók engedélyezték a helyzetük rögzítését és továbbítását azoknak az intézményeknek, amelyek a városi utak állapotával foglalkoznak – ami érdekes és egyedi ebben a példában az a helyzet elküldésének pillanata. A felhasznált alkalmazás gyakorlatilag minden modern telefonba beépített gyorsulás-érzékelőt használt, és csak akkor küldte el a helyzetet, amikor a telefon heves vibrációkat regisztrált, azaz az autó kátyúba vagy jelentős egyenetlenségbe hajtott. A többi pusztán statisztika és adatfeldolgozás – a város folyamatosan frissített térképet kapott a sérült útfelületekkel rendelkező helyekről.

Civilizációs forradalom
Ezek a számok már önmagukban segítik annak megértését, hogy a negyedik ipari forradalom teljeskörű lesz (már az?), és az „ipari” kifejezést túl szűknek tekinthetjük, mert nem tükrözi teljes mértékben a változások mértékét – inkább egy civilizációs forradalomról lehet beszélni. Üzleti szempontból azonban az ipar fogja elsőként alkalmazni az új technológiai megoldásokat – ami végül is már megtörtént -, és kézzelfogható előnyöket szerez a tárgyak internetének a lehetőségeinek kihasználásával. Jelenleg a becslések szerint mind a gyártás növekedése, mind a gyártási költségek csökkenése elérheti a két számjegyű értékeket (százalékban kifejezve).

Az összes hosszú távú üzleti előrejelzést, különösen az új technológiák terjesztésére vonatkozókat, fenntartással kell kezelni. A tárgyak internete esetében az elemzők előrejelzései a stabil tendenciák, előzményekkel megerősített dinamikáinak extrapolációján alapulnak – amiről nagy valószínűséggel feltételezhetjük, hogy – nem fognak változni. Például a processzor miniatürizálásának és optimalizálásának folyamata már évek óta zajlik, ami döntő jelentőségű a tárgyak internetének esetében. Már a litográfiai technológia egyszerű fejlődése, amely manapság többszáz méter hosszan működik, lehetővé teszi olyan tranzisztor kapuk létrehozását, melyek paraméterei szó szerint atomokban mérhetőek.

Az egyre fejlettebb technológiai folyamatok megvalósítása nemcsak jelentősen csökkenti az integrált vezeték nélküli kommunikációs modulokkal rendelkező processzorok vagy rendszerek gyártási költségeit (több termék egy szilícium lapból), hanem javítja azok használhatóságát (kisebb méret, alacsonyabb energiafogyasztás, alacsonyabb hőkibocsátás).

A folyamatos miniatürizálás lehetővé teszi, hogy elgondolkodjunk a tárgyak internetében működő eszközök használatánál olyan helyeken és alkalmazásokban, amelyeket tegnap még senki nem vett figyelembe – akár jövedelmezőség, akár az áthatolhatatlan technológiai akadályok miatt. Már ma kísérleteznek ruhákba vagy cipőbe varrott, beépített érzékelőkkel (az első fronton a sportolók figyelik meg az edzések intenzitását / hatékonyságát), és tervek vannak olyan orvosi nanobotokról is, amelyek többek között a keringési rendszerben fognak működni.

Minden elektronikus eszközt, mint például a kamera érzékelőket szisztematikus miniatürizálásnak vetik alá. Minden eszköz működését is optimalizálhatjuk, köszönhetően annak, hogy a számítási teljesítményt egy dedikált mikroprocesszor biztosítja, vagy a hálózaton keresztül a felhőhöz kapcsolódik. Összefoglalva, minden eszköz lehet “okos” (smart everything).

Hatékonyság és haszon az optimalizálás és automatizálásnak köszönhetően
Maradjunk az iparnál, amely a negyedik ipari forradalom átalakulásában – nomen est omen – az avantgárd szerepét játssza. A változások lehetőségeit és a kapcsolódó előnyöket egyértelműen szemlélteti az olajmezőkön lévő szivattyúkba telepített érzékelők példája, amelyek folyamatosan továbbítják az adatokat a számítástechnikai központhoz – a felhő technológia alkalmazásának köszönhetően a számítógépes rendszer a Föld másik oldalán is lehet. A kapott információk alapján egy speciális program értékeli a szivattyú működési körülményeit (hőmérséklet, folyadék tulajdonságai stb.), és beállítja a paramétereket az átviteli sebesség maximalizálása érdekében, miközben megakadályozza a meghibásodást, például egy túlmelegedés miatt. Mindez automatikusan történhet, emberi beavatkozás nélkül. Ennek a megoldásnak köszönhetően növekszik a hatékonyság és csökken a meghibásodások aránya, a modern tárgyak internete technológiájába befektetett vonzóan alacsony költségek mellett.

A gépek működésének optimalizálása a hagyományos gyártási és bányászati iparban, valamint a gyárak „intelligens” üzemmódba történő átváltása a hatékonyságuk autonóm összefonása érdekében ezek a komputerizáció meglehetősen nyilvánvaló és természetes lépései a mindennapi hálózat és egyre tökéletesebb mesterséges intelligencia algoritmusok korszakában. Kevésbé nyilvánvalónak tűnhet, hogy hasonló megoldásokat alkalmazunk a „puha” gyártási területek, mint például a mezőgazdaság esetében is, ahol a mesterséges intelligencia kevesebb fronton tud érvényesülni.

Azonban ott is, a tárgyak internete széles megoldásokat kínál számunkra. Például egy autonóm járőr egy drón segítségével a növények állapotának ellenőrzésével és a kamerarendszerből a képek hálózatba történő továbbításával az adatközpontok képesek lesznek időben azonosítani azokat a növényeket, amelyeket betegség, gyom vagy kártevő fertőzés érint. Ez így lehetővé teszi a szükséges intézkedések azonnali végrehajtását, akár anélkül, hogy egy embert is bevonnánk a döntéshozatali folyamatba. A minta felismerése után a mesterséges intelligencia a felhőben drónokat tud küldeni a beavatkozást igénylő helyre, hogy bepermetezéssel megmentse a fertőzött növényeket.

A gazdák a tárgyak internetét különféle módokon használhatják. Az Abbaco Controls például érzékelőket használ Malajziában, hogy információkat gyűjtsön a rizsmezők vízszintjéről, az áramlási sebességről, a hőmérsékletről és a savasságról. Ennek eredményeként sikerült növelni a növények terméshozamát.

“Intelligens” ipar, “intelligens” környezet
A tárgyak internete esetében az alkalmazási területek leírásának kulcseleme az “intelligens” szó. Intelligens városok, házak, gyárak, intelligens ruházat és hordozható eszközök (wearables), intelligens energiainfrastruktúra; valójában „intelligens” a tárgyak internetében bármi lehet – és valószínűleg az is lesz. Ezért időnként azt mondjuk, hogy Mindennek az Internete (IoE – Internet of Everything) lehet.

Az egyéni ügyfelek számára az „intelligens” technológiák lehetősége általában már nyilvánvaló. Számukra azonban nem teljesen egyértelmű, hogyan lehet azt konkrétan, testreszabott tárgyak internete alkalmazásokban megjeleníteni. Itt a digitális technológiák terén nagy tapasztalattal rendelkező és az egyedi piaci igényeknek megfelelő megoldások kifejlesztését lehetővé tevő kutatási lehetőségekkel rendelkező vállalatoknak kulcskompetenciái vannak.

A Dell Technologies-nél a tárgyak internetének területén a kutatást és a megvalósítást az elmúlt évben az erre a célre létrehozott osztály végzi, lenyűgöző egy milliárd dolláros költségvetéssel az első három működési évre, hangsúlyozva a vállalat elkötelezettségét. Ez a válaszlépés arra, hogy az ügyfelek egyre inkább olyan partnerrel működnek együtt, aki elősegíti számukra a tárgyak internetének területén a megoldások bevezetését vállalkozásukban, stratégiai és eseti tanácsadással.

A Dell ebben nincs ebben egyedül. Ebben az együttműködési programban több mint nyolcvan partner van jelen: kezdve a nagy szervezetektől, mint például az Intel, a Microsoft vagy az SAP, a kicsi, dinamikus startupokig, tökéletesen megértve a negyedik ipari forradalom által hozott változások dinamikáját.