A Dell Technologies mérnöke, Horváth Kálmán a múlt héten a strukturált adatok tárolásába nyújtott betekintést. Most az üzletmenetet segítő egyéb tényezőkről beszélgetünk.

Horváth Kálmán, Dell Technologies

Kérdés: Milyen rendszerjellemzők fontosak a felhasználóknak az adattárolás optimalizálása mellett?
Horváth Kálmán: Egyértelműen a teljesítmény. Egyre több helyen jelentkezik az igény, hogy a felhasználók valós időben szeretnék az adatokat feldolgozni, és azokból szeretnének azonnal következtetéseket is levonni. Ehhez megfelelő teljesítményű és sebességű tárolók szükségesek, így elengedhetetlen, hogy a használt eszközök az elérhető legjobb technológiát biztosítsák. Jelenleg a leggyorsabb ilyen típusú média a piacon a storage class memory (SCM). A Dell Technologies az Intel Optane típusú termékét használja, ami a PowerStoreban és PowerMaxban is elérhető, ahogy az egyre elterjedtebb NVMe típusú csatolófelülettel rendelkező SSD is.

Kérdés: A megfelelő tároló kiválasztása során a legfontosabb tényező az adattárolás optimalizálása. A második a teljesítmény. Van még olyan szempont, ami fontos a felhasználók számára?
Horváth Kálmán: Igen, a skálázhatóság. Egy klasszikus tároló általában redundáns kontrollerekkel rendelkezik. Minimum kettővel, de a csúcskategóriás megoldások többet is tartalmazhatnak. Ha egy tárolót választunk, amit kapacitásban nagyon sokáig lehet skálázni, de a kontrollerek számát nem lehet kettőnél tovább növelni, (mint például a Dell Techologies Unity termékcsaládjában), akkor előfordulhat, hogy a kapacitás elegendő, de ahogy használjuk az adatainkat, elfogy a storage kontrollerek teljesítménye. Ebben az esetben upgrade-elhetjük a kontrollert nagyobb modellre, és akkor kapunk egy kis extra teljesítményt. De, ha eleve a legnagyobbat választottuk, és az már nem képes kiszolgálni, akkor nincs több opció. Összességében tehát jó, ha egy rendszer nemcsak felfele, de kifele is skálázható.

Kérdés: Milyen olyan egyedi Dell technológiát, feature-t tudnál említeni, amit az ügyfelek különösen kedvelnek?
Horváth Kálmán: Egy régebbi termékünk, az EMC VNX termékcsalád igazi újdonságot teremtett: ez pedig az auto tiering technológia. Ezekbe a tárolókba lehetett tenni SSD-t, gyorsabb típusú SAS-csatolós diszkeket és lassabb típusú near-line SAS diszkeket is. Ezeket a tároló egy poolba szervezte, és képes volt arra, hogy a blokkok írásáról és olvasásáról statisztikát készítsen. Az úgynevezett heatmap alapján a tároló az ügyfél által megadott időablakban a tierek között képes volt automatikusan mozgatni az adatokat. Azokat az adatterületeket, amelyeket gyakran írnak és olvasnak, a tároló automatikusan el tudta mozgatni az SSD területre, az úgynevezett „hidegadatokat” pedig, amelyeket ritkán használtak az alkalmazások, le tudta tenni egy olcsó, de nagy kapacitású tárterületre. Így költséghatékony tárolót lehetett építeni. Amikor megjelent, akkor mindenki bizalmatlan volt a technológiával szemben, de amikor elkezdték ezt a technológiát használni, akkor a felhasználók rájöttek, hogy ez jól működik, és megszerették. Tényleg sok terhet levett a vállukról és el is terjedt, az autotiering a mai napig elérhető például a Unity XT termékcsaládban.
Az all-flash rendszerekkel, amelyek data reductiont végeznek – ilyen a PowerStore is – ugyanez a helyzet. A PowerStore kikapcsolhatatlan módon végzi a data reductiont. Ezt a megoldást is meg fogják szeretni az ügyfelek, mert a segítségével költséghatékonyan tudják eltárolni az adataikat egy gyors tárolóplatformon.

Kérdés: Az adatoptimalizáláson kívül mi kerül még az ügyfelek fókuszába?
Horváth Kálmán: Egyre többen érdeklődnek aziránt, hogy a tárolókat hogyan lehet automatizálni. Számít, hogy milyen mértékben kell manuálisan konfigurálni őket, illetve, hogy milyen rendszerekbe képesek integrálódni.
A Dell Technologies szinte minden tárolója rendelkezik Ansible integrációval, ami egy konfiguráció menedzsment eszköz. A megfelelő jogosultsággal rendelkező felhasználók képesek az Ansible playbookból egyszerűbb programokat írni, amivel vezérelni tudják a tárolót. Például nem kell az IT adminisztrátoroknak a storage adminisztrátortól tárkapacitást kérni és engedélyeztetni, hanem a fejlesztő viszonylag egyszerűen tud a saját környezetéhez tárterületet biztosítani közvetlenül a tárolóról. Ez teljesen automatizáltható, nem kell hozzá a rendszerintegrátor segítsége és egyszerűbbé válnak folyamatok.
A másik, nagy érdeklődésre számot tartó terület, a magas rendelkezésre állás biztosítása. Az ügyfeleknek fontos, hogy ha valamelyik telephelyünkön probléma lép fel, ne álljon le a szolgáltatás, hanem a másik telephelyen ugyanúgy működjön minden tovább. Ezt kétféle módon lehet biztosítani. Egyrészt ez megvalósítható egy software layeren keresztül is, azaz az alkalmazás képes arra, hogy duplikálja az adatokat egy másik telephelyre, ha bekövetkezik egy katasztrófahelyzet. A másik megoldás amikor a tárolóréteget széthúzzuk két telephelyre, így biztosítjuk, hogy a szerver node-ok ugyanazt az adatterületet tudják hasznosítani (írni és olvasni), mindkét telephelyen. Az ilyen típusú felhasználás iránt egyre több cég érdeklődik.
Ez utóbbi kihívásra jó választás lehet a januárban bejelentett Dell Technologies Metro Node. A megoldás lényege, hogy a rendszert használó felettes alkalmazásoknak nem kell tudniuk arról, hogy a tárolóréteg két telephelyre szét van húzva, tehát továbbra is egy telephelyes clusterként működnek. Például, elképzelhető, hogy egy VMware cluster 4 node-ból állt eddig és egy közös storage-ot használt. A Metro Node-nak köszönhetően továbbra is úgy fog működni a megoldás, mintha egy közös tároló lenne, pedig már két külön telephelyen, két külön tároló van, és a VMware hostok cluster tagjai is két különböző telephelyen vannak. Így elérhető, hogy ha az egyik telephelyen meghibásodás történik, a másik telephelyen a virtuális gépek képesek automatikusan újraindulni vagy akár leállás nélkül továbbra is zavartalanul működni.

Ha kérdése merülne fel a témában, forduljon hozzánk üzenetben!